Az erőszak érdekesebb, mint a demonstráció igazi oka?

Romániában továbbra is a diaszpóra pénteki tüntetése foglalkoztatja a közvéleményt, de nem a nagyszabású - mintegy 60-80 ezer résztvevőt megmozgató - demonstráció politikai üzenete, hanem azok a néhány tucatnyi rendbontó és a csendőrség között kirobbant, erőszakos tömegoszlatásba torkolló összetűzések, amelyeknek a békés tüntetők csak elszenvedői voltak.

A négymilliós, túlnyomó többségében jobboldali érzelmű román diaszpóra szervezetei a hazai ellenzékkel szolidaritást vállalva azt akarták jelezni, hogy nem értenek egyet a büntetőjog korrupcióellenes szigorának enyhítésével, sem azzal, hogy büntetett előéletű politikusok vezessék az országot, és ki akarták fejezni meggyőződésüket, hogy - a priusza miatt a háttérből kormányzó - Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnöknek és bábjának, az anyanyelvén is hibásan beszélő Viorica Dancila miniszterelnöknek szerintük nincs mit keresnie az ország élén, amikor 2019 első felében Romániának kell ellátnia az Európai Uniós soros elnökségét.

A megmozdulást válaszképpen hirdették meg a baloldali kormánypártok júniusi erődemonstrációjára, bizonyítandó, hogy az ellenzéknek nem kell ingyenes buszokkal és különvonatokkal a fővárosba szállítania híveit, mert azok akár több ezer kilométerről is hajlandók saját költségükön Bukarestbe utazni, hiszen meggyőződésükért, nem parancsszóra tüntetnek.

A demonstráció politikai üzenete azonban elbukott szervezetlenségén. A kezdeményezés "dicsőségért" rivalizáló Facebook-csoportok a szervezői minőséggel járó felelősséget már nem vállalták, így a csendőrségnek nem volt hivatalos partnere a rendfenntartásban. A megmozdulás szervezetlen volt, nem volt színpad, sem hangosítás, csak önjelölt szónokok próbáltak olykor hangosbemondón beszélni a tömeghez. 

A PSD az augusztus 10-ére meghirdetett kormányellenes tüntetés előtti napokban azt hangoztatta, hogy a tüntetők meg akarják rohamozni a kormányt, megpróbálják majd erőszakkal félreállítani a választott hatalmat. Emiatt aztán a csendőrség is idegesen készült az eseményre, hatalmas erőket helyezett készenlétbe, annál is inkább, mert fogalma sem volt arról, hogy százak vagy százezrek vonulnak majd a térre.

Ilyen körülmények között elég volt néhány tucatnyi - felbérelt, vagy egyszerűen csak verekedni vágyó - huligán ahhoz, hogy a több mint hatvanezer ember békés demonstrációját eltérítse és összetűzéseket provokáljon. Csak olaj volt a tűzre, hogy a csendőrség már az első lökdösődésnél rohamosztagosokat vetett be, aztán pedig órákon keresztül könnygázzal locsolta a tömeget, valahányszor egy-egy vizespalack repült a rendfenntartók felé. A hat órán keresztül tartó huzakodásnak az lett a vége, hogy amikor egy szakasz csendőr a tömegen keresztül akart utat törni, hogy eljusson egy garázdálkodó csoporthoz, kettőt közülük a rendbontók letepertek és kis híján meglincseltek.

Ezt követen adták ki a tömegoszlatási parancsot, a csendőrök pedig percek alatt - könnygázgránátokkal, vízágyúval és fizikai erővel - kiürítették a teret. Számos videófelvétel tanúsítja, hogy voltak olyan csendőrök, akik azt ütötték, aki éppen az útjukba került: földön térdelő, kezüket felemelő, védtelen embereket bántalmaztak, többek közt az osztrák közszolgálati tévé operatőrét is megbotozták, és néhány - rosszkor, rossz helyen tartózkodó - izraeli turistát is kirángattak egy taxiból, hogy megverjék őket.

A karhatalmi erőszak elszenvedői közül több mint harmincan tettek feljelentést a katonai ügyészségen. A pénteki csetepaték sebesültjeinek száma a félezret közelíti, heten közülük még hétfőn is kórházban voltak.

Az erőszakos tömegoszlatás után a PSD kormányzásával elégedetlen, másfél éve folyamatosan tüntető civilek újabb demonstráció-sorozatot hirdettek a Facebook-csoportjaikban és azt hangoztatják: addig fognak tüntetni, amíg le nem mond a kormány. A Dancila-kabinet szerintük méltatlanná vált egy európai uniós ország vezetésére, amikor karhatalmi erőszakkal próbálta elhallgatatni bírálóit.

A román médiában megszólaltatott elemzők viszont azt valószínűsítik, hogy a mostani tüntetéssorozat is néhány napon, esetleg néhány héten belül kifullad, mert a tüntetők előbb-utóbb elfásulnak, a szabadságuk idején tüntetni hazatért román vendégmunkások elmennek. A Dancila-kormány tehát aligha fog lemondani, a közbeszédben pedig amúgy sem a tüntetők által bírált Dragnea és Dancila a téma, hanem a csendőri erőszak, amit elegendő a büntetőjogi felelősség szintjén kezelniük, hiszen a kormánypárt vezetőinek ez nem okoz közvetlen politikai károkat.

A diaszpóra kormányellenes tüntetésén történt erőszak vélhetően még sokáig a kormányoldal és ellenzék egymásra mutogatásának ürügye marad Romániában, és a szociálliberális kormány, illetve a jobboldali államfő közötti örökös politikai csatározás részévé válik. A politika szereplői számára ennek az ügynek is főleg a soron következő választások fényében van jelentősége, és - nyert vagy vesztett - támogatottsági százalékpontokként köszön vissza a jövő évi európai parlamenti, illetve a romániai elnökválasztáson.